Állapot: Ép, hibátlan
Méret: Magassága 18 cm, szélessége 14,3 cm.

Leírás: Kifogástalan állapotú, gyűjteménybe való Percz bronz kisplasztika.

A darabon Percz szignót nem találtam, a darab készítője ennek ellenére nem kétséges.

PERCZ János
fémműves, ötvös
(Budapest, 1920. augusztus 12.?Budapest, 2000. június 23.)

1940-1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, festő szak, majd grafika szak; rajztanári diploma, mesterei: Varga Nándor Lajos, Bory Jenő, Sidló Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1961: Munkácsy-díj. A Német Demokratikus Köztársaságban, Olaszországban és Ausztriában járt tanulmányúton. A II. világháború idején rövid ideig katonáskodva Nyugatra került, ahonnan 1945 őszén tért haza. Előbb a főiskolán befejezte tanulmányait, majd 1948-ig ugyanitt az ábrázoló geometriai tanszéket vezető Krocsák Emil, ill. a mozaikot oktató Fónyi Géza tanársegédje volt. Művészi pályáját grafikusként kezdte, a korai évekből több fametszete ismert. 1949-ben a Magyar Grafikusok Egyesületének tagja lett. 1948-1960 között ipariskolai rajztanárként kezdett fémtárgyakat készíteni. 1957-1960 között hét iparművészeti pályázaton vett részt, hat I., négy II., hat III. és egy IV. díjat nyert. Sikerei hatására 1960-ban szabadfoglalkozású iparművészként önállósította magát; 1958-tól ösztöndíjban részesült. ~ a magyar ötvösművészet és fémművesség egyik megújítója: számottevően kitágította a fémművesség formavilágát és méretbeli határait, művészete sok tekintetben a szobrászattal rokon. Művei - ékszerek, vázák, tálak, gyertya- és hamutartók, maszkok, kisplasztikának is felfogható figurális ábrázolások, fali applikációk, térelválasztó rácsok stb. - felszabadult fantáziáról, érett formakészségről tanúskodnak. Járatos volt a tűzzománc, különösen a rekeszzománc alkalmazásában; épületdíszítő vörös- és sárgaréz lemezdomborításai, kovácsoltvas kompozíciói monumentalitás iránti érzékéről vallanak. Érmei, plakettjei (Balaton-sorozat, Ady-sorozat stb.) is a műfaj legjobbjai közé tartoznak. Művészetére a primitív népek plasztikája és a gyermekrajzok naiv világa gyakorolt hatást, jellemzője a játékosság; munkássága e tekintetben élesen elüt a kortárs nagymesterekétől. Eleinte a rézlemez, később a vas lett művészetének alapanyaga; újdonságnak számítanak huzal-kompozíciói és borzolt felületű kazánlemezből készült, a szobrászathoz leginkább közelítő állat- és emberábrázolásai. A rajzhoz élete végéig hű maradt: szabadkézi vázlatai, grafikái szerves alkotórészei művészetének. Külföldön - kollektív tárlatok keretében - Brüsszelben, Moszkvában, Prágában, Stockholmban, Oslóban, Torinóban és Helsinkiben mutatták be műveit.

Mesterei: Varga Nándor Lajos, Bory Jenő, Sidló Ferenc, Kisfaludi Strobl Zsigmond.